Mi az a fermentálás? Mire jó?

Spread the love

Óriási divat a házi, természetes savanyítás,

de miért mondjuk, hogy tényleg mindenkinek

ki kell próbálnia?

A savanyítás nem igazán jó kifejezés a fermentálás fordításaképpen,
és ezt mindenki tudja, aki valaha kóstolt már házilag fermentált zöldséget,
például igazi, mindenféle adalékanyag nélkül érlelt savanyú káposztát.
Ezzel az eljárással ugyanis nem egyszerűen savanyú, hanem valami
elképesztően összetett, sósan, csípősen savanykás ízek jönnek létre,
amely semmilyen más módszerrel nem megvalósítható.
A szó valódi jelentése erjesztés, az ízt ugyanis az erjedéssel szaporodó
baktériumok hozzák létre. A jó hír, hogy ez a mószer ráadásul olcsó is, nem kell
hozzá különleges alapanyag vagy módszer.


Hogyan működik?

Sokféle étel készül erjesztéssel a konyhában, például a kovászos kenyér,
az alkoholok, ecetek és a savanyú tejtermékek is.
A varázslat a fermentált zöldségek esetében az, hogy gyakorlatilag
néhány alapanyag és némi türelem segítségével jön létre valami zseniális.
A kovászolással ellentétben itt nincs szükség semmilyen hozzáadott
alapanyagra az erjedés elindításához, mert az erjedés a zöldségek
saját baktériumainak segítségével jön létre.
Ezekben a közegekben főleg lactobacilus nevű fajok élnek, ezért hívják
más néven laktofermentálásnak ezt a módszert.
A baktérium a zöldség saját cukortartalmával lép reakcióba, konkrétan
vele táplálkoznak, majd tejsavvá alakítják azt.

Ami az erjesztéshez szükséges

Ahhoz, hogy ez a folyamat beinduljon, csak zöldségekre, tiszta
befőttesüvegekre, sóoldatra és egyenletesen langyos hőmérsékletre
van szükség. És ami a dologban a legnehezebb: türelemre.

A másik módszernél nem sóoldattal, hanem szárazon sózással indul a
folyamat, ez történik a savanyú káposztánál is.

A fermentáláshoz jó pár napnyi várakozásra lesz szükség, de nagyon megéri,
utána ugyanis sokáig elállnak a savanyított cuccok a hűtőben, egész
télen ellátva vitaminnal és probiotikummal a szervezetet.



Egészséges


Mert a fermentált zöldségek nemcsak azért iszonyú egészségesek,
mert hőkezelés nélkül, nyersen, annak teljes tápértékében fogyaszthatjuk
őket, hanem mert pre- és probiotikumokat tartalmaznak.
Abban pedig sok szakember egyetért, hogy a bélflóra egyensúlyához
szükség van ezekre a baktériumokra, az egyensúly pedig az
immunrendszer épségének fontos alkotóeleme.

Mi a különbség a savanyított és az erjesztett zöldségek között?

Savanyításkor valamilyen savas folyadékban tartósítják a a zöldséget, általában ecetben – ez az amit mi egyszerűen savanyúságnak hívunk. Az ecetet ugyan erjesztéssel állítják elő,de a zöldség maga nem erjed, amit eltesznek benne. Emiatt nem rendelkezik ugyan azzal az egészségügyi előnnyel a fogyasztása, mit a fermentált termékeké.

Fermentálás otthon

Szerencsére nagyon egyszerű házilag is elkészíteni ezeket az ételeket. Nagyon jól tudnak jönni, amikor épp nem tud friss zöldségeket vásárolni az ember, vagy épp nincs ideje zöldségeket főzőcskézni – csak le kell kapni őket a konyhapolcról. Fermentáláshoz válassz friss, lehetőleg helyi (akár bio) alapanyagot, ha van rá lehetőség. Persze ha olyan szerencsés vagy, hogy saját termésed van, az a legjobb. Bármilyen zöldséget lehet fermentálni, de van, amelyik jobb alapanyag hozzá. Könnyű elkészíteni a káposztát, retkeket, répát, fehérrépát, céklát, vagy az almát. Az erjesztéstől jellegzetesen savanyú lesz a végeredmény, érdemes kísérletezni, hogy neked milyen ízkombináció a nyerő.

Elkészítés

Készítsd elő az alapanyagokat – ehhez a megmosott zöldséget reszelheted, apríthatod, darabolhatod vagy akár egészben is hagyhatod. Van, amit szokás egyben eltenni, van amit pedig főleg reszelve szoktak fermentálni, de ez teljesen rajtad múlik. Aztán azt kell még eldöntened, hogy sót, savót vagy baktérium indító kultúrát használsz. Ez is főleg ízlés dolga, mi az egyszerűsége miatt a sósat ajánljuk első próbálkozásra. Nagyjából annyi a feladatod, hogy a besózott zöldséget leöntöd előre felforralt vízzel úgy, hogy teljesen ellepje – nehezéket is lehet használni, hogy mindenképp a víz alatt maradjon a zöldség. Ha kicsit is kilóg és levegő éri, megromlik. Lezárva néhány napig szoba hőmérsékleten hagynod kell erjedni, de naponta nyisd fel a tetejét, hogy a keletkező gázok tudjanak távozni az üvegből. Utána pedig mehet a hűtőbe fogyasztásig.

Recept – a híres savanyú káposzta

Talán ez a legismertebb és legnépszerűbb erjesztett étel, jól illeszkedik a hagyományos, magyaros konyhába. Elkészítése nagyon egyszerű!

Hozzávalók:

  • 1 közepes fejes káposzta
  • 1 evőkanál só (jódmentes!)
  • 2-3 répa reszelve (elhagyható)
  • 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva (szintén elhagyható)
A káposztát tisztítsd meg a külső leveleitől, egy szebbet tegyél félre későbbre, negyedeld fel és reszeld vagy gyaluld le a darabokat. Sózd be a káposztát, jól dolgozd vele össze, hogy mindenhova jusson belőle, hagyd hogy elkezdjen levet ereszteni. Keverd bele a répát és fokhagymát, ha azt is használsz. Tedd egy jó nagy üvegbe, jól nyomkodd le (ez helyettesíti a tradicionális taposást), öntsd rá a levét, ellenőrizd, hogy az összes káposzta a lében van-e (ha muszáj, egy kis vizet is önthetsz rá, hogy biztosan ne érje levegő). A félretett levelet vágd akkorára, mint az üveg szája és tedd a mixed tetejére. Használj egy kisebb üveget, ami belefér a nagy üvegedbe, hogy az lenyomva tartsa a káposztát a lében. Vagy csak lazán tedd a fedőt az üvegre, vagy naponta nyisd ki, hogy az erjedéstől képződő gázok ki tudjanak szabadulni. Szobahőmérsékleten 1-4 hétig hagyd erjedni (1 hét után már lehet kóstolni), de minél tovább hagyod állni, annál intenzívebb lesz az íze! Egészségedre! NE FELEDD! A KÁPOSZTA MÁS GYÓGYÍTÓ CSODÁKRA, többek közt gyulladás csökkentésére is alkalmas! KÜLSŐLEG!
Felhasznált írások: healthline.com/nutrition/fermentation bbcgoodfood.com/howto/guide/health-benefits-offermenting thekitchn.com healthline.com/nutrition/benefits-of-sauerkraut