Az időszakos böjtről mielőtt részletesen írnék, fontos tisztában lenni az alapokkal.
Forrás: https://www.cziffravivien.hu/
A naponta ismételt, rövid böjtök segítenek a kórokozók elpusztításában, nagy valószínűséggel meghosszabbítják az életet, és javítják az egészséget. Sok kutatás támasztja ezt alá, higgyünk nekik.
A kórokozók egy része az emberi sejteken kívül él: a vérben vagy a sejten kívüli folyadékban keringenek. Az ilyen sejten kívüli kórokozókat a fehérvérsejtek pusztítják el,a sejten belüli kórokozók fő pusztító mechanizmusa pedig az „autofágia” azaz önemésztés folyamata.
Minden emberi sejtben vannak olyan kis sejtszervecskék , a lizoszómák, amelyek a sejten belüli hulladékokat -károsodott fehérjéket, sejtszervecskéket, baktériumokat, vírusokat és más csírákat-gyűjtik.
A lizoszómák megemésztik a hulladékot, majd összetevőire aminosavakra , zsírsavakra , cukrokra és hasonlókra bontják, amelyeket a sejt újra felhasznál hasznos fehérjék és sejtszervecskék előállítására.
A sejtek megpróbálják a zsírsavakat, az aminosavakat, és a cukrokat állandó szinten tartani, tehát amikor ezek rendelkezésre állnak-étkezés után- az önemésztés nem működik.
Amikor hiány van belőlük -böjtölés után-, akkor az önemésztés beindul. Ez azt jelenti, hogy étkezés után a legtöbb sejt nem foglalkozik a kórokozók pusztításával. Ezzel a böjtölés időszakáig várnak, amikor a csírákat és más hulladékot átalakítják a sejt számára alkalmas tápanyaggá.
A böjtölés véd bennünket a sejten belüli kórokozóktól.
Az önemésztés egy kifinomult védekezési mechanizmus, amely a következőkre képes:
- felismeri, elfogja és elpusztítja a sejten belüli kórokozókat.
- mikroba ellenes molekulákat küld az elérhetetlen helyeken rejtőző kórokozókhoz
- részt vesz az immunfelügyeletben , felfedezi az idegen kórokozók jelenlétét, és bemutatja a mikroba összetevőjét az immunrendszernek, hogy az antitestet tudjon termelni ellene.
Az autofágia, így egyrészt kórokozókat pusztító mechanizmus, másrészt őrszemként funkcionál, amely figyelmezteti az immunrendszert a fertőzésekre.
Az autófágia sok fertőzéssel szemben rendkívül hatékonynak bizonyult.
Amikor az autofágia nem működik jól, egy sor betegség megjelenhet:
rák, neurodegeneratív betegségek, fertőzések és korai öregedés.
A rákos megbetegedések 40-75%-ában az autofágia kulcs génje nem működik.
Ha a makrotápanyagok szűkösen állnak rendelkezésre, az autófágia igen gyorsan beindul, felnőtteknél az önemésztés erős összefüggést mutat a 24órás napi ritmussal: szintje az éjszakai böjtöt követően a legmagasabb, közvetlenül reggeli után pedig a legalacsonyabb.
Úgy néz ki, hogy a böjtölés jó hatásait az váltja ki, hogy a máj kezd kifogyni a glikogénből. A máj raktárai 70-100 g glikogén -300-400 kalória tárolására alkalmas. Mivel a szervezet önmagában 500-600 kalóriányi glükózt használ fel egy nap, a máj glikogén raktárai 12-16 órányi böjtölés után leapadnak. ez azt mutatja, hogy egy 16 órás böjt elegendő az autófágia beindítására.
A hosszú böjtök nem pörgetik fel jobban az autofágiát, mint a rövidek,az evés újrakezdésével jelentős zuhanás áll be a folyamat intenzitásában.
Az immunvédelem maximalizálása érdekében a böjtnek 24 óránál rövidebbnek kell lennie. Az ilyen rövid böjtök elég hosszúak a legintenzívebb autofágia kiváltásához- így az immunvédelem maximalizálásához. A hosszú böjtök nem javítanak , hanem rontanak a fertőzések állapotán.
Az autofágia szorosan követi a napi 24 órás ciklust, és valószínű, hogy a működését a cirkadián ritmus koordinálja.
Ennek megtörése az immunműködés rontásával, a gyorsabb öregedéssel és a rövidebb élettartammal, továbbá a csontritkulás, a szürkehályog, a neurodegeneratív betegségek, valamint a rák magasabb arányú előfordulásával hozható összefüggésben.
A koplalásnak igazodnia kell a normál napi ritmushoz is: hosszú éjszakai böjtölés és napközbeni evés.
Mikor ne böjtöljünk?
Régi szóbeszéd szerint tápláld a megfázást, éheztesd a lázat. Az influenza súlyosságát fokozza az étel megvonása. Viszont vannak olyan betegségek, amikor nincs étvágya az embernek, akkor a szervezet valószinüleg tudja a dolgát és , hogy mi a jó neki.
Összességében a lényeg az, hogy az egészséges böjtnek mindig könnyűnek és stresszmentesnek kell lennie.
Aki a böjt közben nem érzi jól magát vagy éhes lesz, annak ennie kell.
Összefoglalva a lényeget:
A böjt hatékonyan javítja a sejten belüli kórokozók elleni immunvédekezést.
A böjtnek azonban rövidnek kell lennie-24 óránál rövidebbnek–, mert sokkal hasznosabb, ha gyakrabban, ám rövidebb ideig böjtölünk.
A hosszú koplalások éppen hogy elősegítik a sejten belüli fertőzéseket azzal, hogy az evés újra kezdése után elnyomják az autofágiát.
A hosszú koplalások a szervezet cirkadián ciklusát is megzavarják, mivel azt a napi, rendszeres étel fogyasztást segíti.
A napi böjt optimális időtartama 16 óra.
Ez elég rövid ahhoz, hogy akár naponta ismételjük, de elég hosszú az intenzív autofágia beindításához.
A böjtölő népek láthatóan egészségesek, és hosszú ideig élnek. A mediterrán étrenddel foglalkozó korai vizsgálatokat -amelyek ezt a táplálkozást rendkívül egészségesnek találták-leginkább ortodox keresztények között végeztek, akik gyakran böjtöltek- az étrend jó eredményei valószínűleg inkább a böjtölésnek voltak köszönhetők, sem mint magának az étrendnek.
A böjtölés legnagyobb előnyei a rövid böjtökből származnak, nem pedig a fárasztó önmegtagadásból.